Projekt tevékenység

Páll Gábor beszámolója a tréningről:

Szakadó esőben érkeztünk meg Kutaisi repterére. Első napunk az út fáradalmainak, és a 3 órás időeltolódásnak a kiheverésével telt és persze megnéztük Kobuleti végeláthatatlan tengerpartját. Második napon a csapat egy részével Batumiba mentünk (kicsit ismerkedni a helyi kultúrával), mivel még egy teljes napunk volt a tréning kezdetéig. Este bemutatkozó körök, hivatalos megnyitó buli. Majd harmadnapon belevágtunk…

Nehéz összefoglalni ezt a 7 napos emberi jogi tréninget. Volt sok nevetés, volt frusztráció, volt megfeszített munkatempó, volt lustaság és fáradtság, volt élénkség és vidámság, felfedezés és izgalom. A tréningfeladatok szépen épültek egymásra, és a trénerek még arra is figyeltek, hogy a csapat igényeinek megfelelően alakítsa a programot – így módunkban állt saját rövid workshopokat tartani a hét közepén (olyan témákban mint iskola, integráció, pénzteremtési lehetőségek, lmbt mozgalmak, személyközpontúság stb.). A tapasztalati tanulás és szórakoztató-aktivizáló játékok mellett belemerültünk az emberi jogok sűrűjébe. Hamar kiderült, hogy országaink között – bár Európából érkeztünk – meglepő különbségek találhatóak. Egyes országokban a menekültek életminőségének a kérdése merült fel, máshol a családon belüli erőszak, illetve a minőségi oktatás biztosítása is sarkallatos pont volt a hét során. Az érdeklődési/foglalkozási körök, tapasztalatok és emberi jogi kompetenciák terén lévő különbségeink izgalmasak voltak és katalizálták a csoportfolyamatokat. Több vita is volt a melegházasság témakörében, illetve felmerült az iskolai uniformis kötelezőségének kérdése is. Elfogadtuk egymás véleményét, még ha esetekben nem is tudtunk egyetérteni. Igyekeztünk közös nevezőre és közös álláspontokra jutni és úgy vélem, hogy többségében ez sikerült is. Globalizálódott és kapitalista világunk mögé láthattunk és megtalálhattuk azt, hogy Mi hol is foglaljuk el benne a helyünket. És a legfontosabb: Mi mit tehetünk egy boldogabb, mindenki számára élhetőbb jövőért?

Számtalan projekt terv született ez utóbbi kérdésre. Ezek a tervek alaposan átgondoltak és kidolgozottak voltak, melyek képesek lehetnek alapjául szolgálni szervezeteinkben betöltött céljainknak. Én személy szerint sokat fejlődtem, mind emberileg, mind kognitív és emocionális szinteken. A helyi kultúráról is számtalan élményt zsebelhettem be – lehetőségem adódott autentikus grúz ételeket megkóstolni, helyi botanikus kertben sétálni, megmártózni a jéghideg Fekete Tengerben, kagylókat és kavicsokat gyűjteni, grúz emberekkel beszélni (közös nyelv megléte nélkül…) és tapasztalni, tapasztalni…

Eltelt a bő egy hét. Készülődés, bőrönd, még egy utolsó buszos kaland. Reptér, ismét Kutaisiben. Álmos-fáradt búcsú egy felejthetetlen tréningtől.