Resztoratív facilitáció az iskolában

add class h_bar green

1998-ban az amerikai egyesült államokbeli Pennsylvaniában, az IIRP (International Institute for Restorative Practices) által támogatott alternatív oktatási program keretén belül elkezdődött egy, már világszerte ismert technika átadása és alkalmazása az iskolákban. 

A helyreállító beszélgetés vagy szakmaian fogalmazva, resztoratív facilitáció már Magyarországon is ismert és van pár iskola és tanulócsoport, ahol használják is a mindennapokban. A Békés Iskolák program, ami a nemzetközi tapasztalatokra alapozva és sikeres eredményekre számítva indult el nemrég országszerte a resztoratív technikát integrálja a mindennapokba. A tanárokat kiképezték, szülőket is bevontak és jó eredményekre számítanak.  Sok iskola jelentkezett is, megoldást keresve az egyre jobban felhalmozódó bántalmazási (bullying) esetek csökkentésre, és a hatékonyabb megoldás reményében.  Hogy hányan alkalmazzák is valójában ezt, erről nincs adat, úgy arról sem, hogy milyen hatékonysággal teszik ezt.

Nemrég egy iskolaigazgatóval beszélgetve erről a témáról, teljesen meggyőződve ennek a technikának a működéséről, hiszen én is használom a tanulócsoportban, otthon, mindenhol, ahol emberekkel vagyok kapcsolatban, kiderült, hogy az, hogy ismerünk egy technikát, nem feltétlenül jelenti azt, hogy azonnal tudjuk is alkalmazni. Az igazgatóval egyetértettünk abban, hogy jó a módszer, kellene használniuk, de nem volt világos, hogy hogyan is kéne a gyakorlatban bevezetni.

Távolodjunk most el ettől a helyzettől és nézzük meg, hogy mi is ez a technika, nagyvonalakban hogyan zajlik, mik a keretei és hogyan lehet alkalmazni. Miután egy pár napos képzésen elsajátítjuk, kipróbálhatjuk a saját bőrünkön az alapokat.

A resztoratív technika öt fokozatban alkalmazható a történtek súlyoságától függően, az egyszerű kijelentéstől egészen a formális konferencia jellegű megbeszélésig. Mint minden esetet, ami egy helyzetet generált, és amelyben van egy sértett és egy sértő, bántalmazó-bántalmazott, stb., fontos hogy kívülről nézzük meg mi történt, gyűjtsünk megfelelő információt a szemtanuktól, mindenkitől aki jelen vagy részt vett bármilyen formában az eseményben vagy ha mi is személyesen jelen vagyunk, akkor is kiderítsük: Mi történt? Fontos része a megbeszéléseknek, hogy a facilitátornak semlegesnek, indulatmentesnek és nyugodtnak kell lennie, enélkül ez a technika nem lesz resztoratív. Ugye azt már tudjuk, hogy indulatok indulatokat generálnak, ezért nem vezet soha megoldáshoz, ha valakinek a fejét leordítjuk vagy számon kérjük. A „mit csináltál?” „Hogy képzeled?” típusú kérdésekre legfeljebb egy jó kifogást fogunk kapni válaszul. 

A resztoratív megbeszélés keretét mindig a körbeszélgetés adja. A körbeszélgetés ismert tréneri eszköz, melynek lényege, hogy mindenki egyformán vesz részt benne, figyelni tud mindenki-mindenkire és az összes résztvevő sorra kerül. Innen indul ki az egész, a körben mindenkinek van szólási lehetősége. A beszélgetést a facilitátor vezeti, aki lehetőséget ad mindenkinek kifejteni, hogy hogyan élte meg a történteket és együtt megtalálni a megoldást és jóvátételt.

Ha már használjuk a technikát, pár hét, de lehet, hogy 1-2 hónap kell hogy megszokjuk, de hát minden új dologgal így vagyunk, ugye? Használjuk, tanuljuk, használjuk… majd életünk részévé válik és már úgy jön, mint a levegővétel!

Mit jelent resztoratívnak lenni? Első sorban azt, hogy hiszel abban, hogy a legjobb döntés és legjobb megoldás egy adott helyzetre, azoktól a személyektől fog megszületni, akik a konfliktust generálták vagy benne voltak. A resztoratív technikát támogató mozgalmak arra törekednek, hogy jó kapcsolatokat építsenek vagy helyreállítsák a közösségi kapcsolatokat, amire nagy szükség van ebben az egyre elszigetelődött világban.  A resztoratív megközelítéssel a felelősségvállalás is megerősödik azokban az egyénekben, akik ezt elsajátítják és a mindennapokban használják, tehát ha az osztályteremben, iskolában használva van, akkor ezeken kívül is működni fog és ismerői a mindennapi helyzetekben is felelősséget vállalnak a tetteikért.  Végül, ahhoz, hogy resztoratív legyél, szükséged lesz a kreativitásodra és tapasztalatodra, hogy a legjobb megoldást tudd nyújtani azokban a helyzetekben melyek az osztályodban, közösségedben vagy otthon megjelennek.

Lendek Réka írása

felhasznált forrás: The Resorative Practices Hadbook for Teachers, Disciplinarians and Administrators by Bob Costello, Joshua Wachtel and Ted Wachtel, 2009 International Institute for Restorative Practices