Az iskolai teljesítmény alapjai: a szervezettség

add class h_bar green

Egy érdekes cikket olvastam a Science Daily oldalán, amely azt firtatta, hogy vajon mi állhat a lányok sikeresebb iskolai „karrierje” hátterében, vagyis miért teljesítenek jobban a lányok, mint a fiúk, holott készségszinten nincs ilyen különbség.
A cikk hat tényezőt említett, mint a sikeres iskolai teljesítmény alapját: – a figyelem szintje – a kitartás a munkavégzés során – a tanulás iránti vágy – a független / önálló tanulás képessége – a rugalmasság – és a szervezettség.
Úgy éreztük, ezeket a tényezőket érdemes alaposan megvizsgálni, hiszen nekünk, fejlesztőknek is támpontot nyújthat ahhoz, hogy milyen módon segíthetjük diákjaink tanulását.
Elsőként a szervezettség kérdését jártuk körbe. A szervezettséget mi úgy értelmeztük, mint egyfajta tudatosságot abban, hogy a következő belső-külső környezetet alakítsa ki maga körül a diák. Ekkor persze beleütköztünk, hogy az általunk szervezettségnek nevezett helyzetben megtalálható több a fenti egyéb tényezőkből :).
A szervezettség lényege, hogy mindenki létre tudja hozni a számára motiváló, saját tanulási teret, környezetet – ne csak elfogadja, hanem aktív szervezőként alakítsa. Ez négy szinten / területen jelenik meg feladatként: a személyes szinten, a tanulási környezet szintjén, az eszközök és a módszerek szintjén.


1.  Tanulásra kész állapot

  • kipihent állapot
  • koncentráció (megszólíthatatlanság, intenzív jelenlét)
  • készenlét, elkötelezettség, elhatározottság
  • személyes szükségletek kielégítettek (wc, éhség, szomjúság)
  • játszmák kerülése (kimehetek?)
  • emberi kapcsolatok rendezettsége (család, barátok, társak, tanárok) = lelki biztonság
  • társadalmi viszonyainak rendezettsége (célok, intézményhez való viszony)

 Ez a szint kifejezetten a személyes szint, amihez tanárként kevéssé férünk hozzá, mégis alapvetően itt dől el a tanulás sikere. 


2.    Tanulási környezet

  • telefon lehalkítva, kikapcsolva
  • adekvát hangerő (sem túl hangos, sem túl halk)
  • asszertivitás, ha valami zavar, jelzem
  • a másikat nem zavarhatom
  • hely (asztal, szék – ha kell) megválasztása
  • hideg, meleg, (pokróc, stb.)
  • kényelmes ruha
  • minimális rend
  • viszonylag unalmas környezet (nem figyelemelterelő)
  • tanárhoz, mentorhoz felnőtthöz való fordulás képessége, a kapcsolat rendelkezésre állása

 Itt már felesben vannak az iskola és a diák által nyújtott „szolgáltatások”, hiszen a fizikai környezetet elsősorban az iskola biztosítja.  Ez a szint is még inkább egy általános megfogalmazás, nem kifejezetten a szervezettség témáját érinti.


3.      Eszközök

  • legyen tolla
  • legyen füzete
  • legyen könyve
  • legyenek meg a szükséges eszközök (vonalzó, számológép, térkép stb.)

 Ez már kifejezetten a hétköznapi értelemben vett szervezettség: ha rendelkezésre állnak az eszközök, simábban megy a munka. Ezért is rak akkora hangsúlyt ennek a területnek a hagyományos iskola azzal, hogy elégteleneket osztogat a felszerelés hiánya miatt…


4.      Módszerek / Feladatok

  • terv: mai napon ezt és ezt
  • egyéni és közösségi forma (önálló, pár, kis csoport nagy csoport)
  • a tanári, mentori segítség igénybevételének eldöntése
  • az egyéni stílus ismerete
  • tanulási eszközök, készségek (memo térkép, vázlat, jegyzetek, esszé stb.)

 Ez a személyes szervezettség szintje. A szimbolikus eszközök és támaszok is nagyon sokat jelentenek, ezeket lehet tanítani tanulásmódszertan kurzusok keretében – illetve a tanár feladata az ideális oktatási / tanulási módszer (forma) kiválasztása.
Mivel támogathatjuk mi ezt a szervezettséget (a nyilvánvaló pedagógiai eszközökön kívül)? Mi ezeket szedtük össze, és úgy érezzük, hogy ezeknek meg is felelünk a Rogers Akadémiában.

a) a személyes szinten:

  • tapasztalatok szerzésére adunk lehetőség pl. lehet bekapcsolva a telefonja
  • hit és türelem a fejlődésben
  • elfogadása az adott pillanatnyi állapotnak (ki hol tart)
  • odafigyelünk arra, hogy milyen kognitív fejlődési szakaszban járnak a diákjaink, vagyis hogy kb. miként működik az agyuk és a testük, és ezt figyelembe vesszük (tanulós órák később kezdődnek, figyelünk arra, hogy ihassanak eleget, stb)
  • célok közös kipucolása
  • konzultáció a szülővel
  • lelki és fizikai biztonság biztosítása = légkör teremtése (csoportépítés)

b) tanulási környezet kialakítása során

  • különböző terek (zsibongó, csendes szoba, kis szoba, folyosó, udvar, rollerezés stb.)
  • iskolán kívüli terek bevonása a tanulási folyamatba
  • hagyományos és alternatív tér elemek (asztal és kanapé)
  • gyerekek véleményét, vágyait beépíteni a közös térbe
  • konyha elérhetősége
  • kulturált étkezési és tisztálkodási lehetőségek
  • elvonulásra, intimitásra megfelelő tér
  • ki lehessen próbálni dolgokat
  • mentori jelenléte, megkereshetősége (lelki és fizikai)
  • mentori konzultáció lehetősége
  • szaktanári konzultáció
  • felnőtt: fegyelem tartása

c) eszközök terén

  • könyvek és tanulási eszközök készlete a teremben
  • minél többféle modalitást / érzéket megmozgató tanulási eszközök (vizuális, audio, mozgás, rajzolás, matematika, stb)
  • hagyományos és informatikai eszközök – kiegyenlített arányban

d) módszerek, feladatkezelés terén

  • egyéni tanulási stílustérkép kialakítása
  • tanulásmódszertani tréning
  • kooperatív tanítási és hagyományos tanítási módszerek megfelelő alkalmazása
  • többszörös intelligenciához kapcsolódó módszerek alkalmazása, illetve megtanítása (az egyéni tanulási stílustérkép kialakításához)
  • tanulási tervek elkészítésében segítségnyújtás, a tervekre vonatkozó visszajelzések (mind azonnali, mint a folyamatban)